3. Rész - Csodás!

"Sziasztok! Meghoztam a 3. részt! Remélem tetszeni fog nektek..!!! :))

Jó olvasást és komizzatok! ;)♥

Puszi: Vivii"

Reggel a húgom hangjára keltem fel. Meg mondom őszintén nem olyan kellemes az ő hangjára kelnem. :D Gyorsan felkeltem az ágyból megmosakodtam, fogat mostam, stb… majd gyorsan kivettem valamit a szekrényből és felkaptam. Hajamat kiengedve hagytam. Gyorsan felkaptam a táskámat és szaladtam lefele.

Én:

Ahogy haladtam lefele egyre több hangot kezdtem hallani. Érdekes ennyien nem szoktunk lenni korán reggel. Hát, ez fura. –gondoltam magamban. Leértem a nappaliba, ott ledobtam a táskám a kanapéra majd bementem a konyhába. Ott volt David, Judy, Anyu, Apu és a SRÁCOK?! :O o.O Ők meg mit keresnek itt?

- Jó reggelt mindenkinek! –köszöntem majd kiöntöttem magamnak a kávét és leültem a többiekhez.

- Neked is! –köszönt mindenki egyszerre. Ez olyan fura. :D

- Ti, mit kerestek itt? Nem úgy volt, hogy félre jöttök? –kérdeztem a srácoktól.

- De úgy volt. Csak túl korán indultunk hozzád. –mondta Liam.

- Értem. –bólintottam.

- Mrs. Wilson nagyon finom volt a tojásrántotta. –Niall.

- Na, örülök neki. Kérsz még? –kérdezte Anyu.

Erre az én Directioner húgom megszólalt.

- Most ezt komolyan kérdezted? Anyu mondtam már neked, hogy Niall mindig eszik. Szóval ezt meg se kellett volna kérdezni. –oktatta ki anyut, Judy.

Erre mindenki röhögni kezdett. Istenem ez a Judy!

- Igen. Még kérek. –bólintott Niall..

Anyu már egyből adta a következő adagot Niall táljára. Gyorsan befalta és már mentünk is. Judynek később kellett bemennie a suliba, mert orvoshoz ment. Ezért nekem hat sráccal a nyakamon kellett, hogy elinduljak az iskolába. Bekísértem Davidet a suliba majd húztam is ki. Hamar beértünk a suliba. Bementünk a kémia terembe majd azt vártuk míg be nem csöngettek. De nálunk ez természetes, hogy mindenki a csöngetés után özönlik be.

Kémia órára új ültetés volt. A tanár először elkezdett valamit magyarázni majd azzal lett vége az órának, hogy ki tűzte a parafa táblára azt a lapot, amin a kémia ’társak’ alias ültetés volt. :D Kikerestem a nevem majd végig húztam az ujjam rajta egyenesen a lap másikoldaláig, hogy megtudjam ki a kémia társam. Há..megint az egyik új sráccal leszek. De most nem Niallel. Most Zayn fog mellettem ülni. Hát ez CSODÁS!

Kicsöngettek az óráról mi úgy elhúztuk a csíkot, hogy az csak, na. Bent a suliban szegény srácokra rá voltak szállva. Érdekes ma senki nem suliba a második családomból. Vajon mi lelte lelküket? Hm.. majd megkérdezem.

Eljött, azaz óra is, ahol mindenki szétszéledt az osztályból. Én bioszra, Louis és Harry Törire ment, Niall, Liam és Zayn pedig Fizikára, ha jól tudom.

Ahogy kicsöngettek az óráról mentem is az ebédlőbe enni. Már a tálcával sétálgatva kerestem egy szaros helyett, de engem ebben a suliban mindenki strébernek és a tanárok kedvencének hisznek. Ami engem nagyon, de nagyon idegesít. Minden asztalhoz mentem, ahol volt hely, de mindig az volt a válasz, hogy ’bocs ez a hely foglalt’ vagy direkt oda rakták a táskájukat. Nagyon nem bírom ezt. De kibírom ezt az egy évet. Már csak ez az egy szaros évem van itt és mehetek utamra. Aztán megláttam, hogy a srácok is itt vannak. Oda mentem hozzájuk és leültem.

- Rosszba vagy a többi gyerekkel? –kérdezte Liam.

- Nem. Csak, csak…- én.

- Kiközösítenek. –fejezte a mondatomat Niall majd megölelt.

- Nekem is ezt kellett át élnem nap, mint nap. –mondta Niall.

- De miért közösítenek ki? –Louis.

- Azért mert azt hiszik, hogy stréber vagyok, mert aligha lehet találni az ellenőrzőmben egy 4-est. –mondtam a számat húzva. De már ideges voltam.

Egyszer csak elhalad mellettem egy lány csoport, akik épp The Wanted-t hallgattak. Utálom őket. Fújh,! Nagyon nem bírom őket. Olyan ideges voltam, hogy azt el sem tudom mondani, de nem azért amit hallgattak, ha nem többi gyerekek miatt, akik kiközösítenek. Félre értés ne essék. Engem nem szokott zavarni, hogy ki mit szeret és ki mit hallgat! De most ideges voltam és kivételesen most zavart!

- Nem lehetne ezt a nem tom mit elnémítani? Mert irritál! –fordultam a lányok felé.

Nem szóltak semmit csak arrébb mentek.

- Te nem szereted a TW-ed? –kérdezte Niall.

- Nem. Fúj. Utálom. Blee. –vágtam grimaszokat. Erre mindannyian röhögni kezdtek.

- Hát, ez CSODÁS! Büszke vagyok rád!– Louis.

Gyorsan megebédeltünk aztán mentünk dupla tesire. Vége lett a tesinek és már mentünk is haza. Ahogy haza értem bementem a konyhába ENNI! Marha éhes voltam. Megláttam egy cetlit az asztalon és olvasni kezdtem.

Cetli:

Sziasztok! (Szia, Mona!)

Neked írtam a levelet,mert gondoltam hamarabb haza jössz, mint a többiek. Rá térek a lényegre! Nekem elkellett mennem Magyarországra, Apának meg üzleti útja van! Én max. 2 hét múlva megyek haza, Apa pedig 1 hónap múlva! Vigyázzatok magatokra! Tanuljatok rendesen! Jók legyetek!

Puszi: Anyu!

Elolvastam majd küldtem a tesóimnak egy kör üzit, hogy mi a szitu. Elküldtem az üzit mindenkinek majd ettem a milánóiból. Gyorsan befaltam egy tálal majd siettem felfele tanulni. Megcsináltam a leckét, és épp amikor készen voltam valaki hívott. Elvettem a telefont az asztalról és reflexszerűen felvettem.

* telefonbeszélgetés*

- Igen, tessék?- szóltam a telefonba,

- Szia, Mona! Liam vagyok! –köszönt.

- Szia, Liam. Mondjad! –én.

- Át tudnál jönni hozzánk, mert nem tudjuk a leckét megoldani, meg hát amúgy se tudunk felkészülni a tz-re. –Liam.

- Őm, persze. Megyek. Összeszedem a cuccaimat és megyek. –mondtam.

- Oké! Köszi! Szia. –köszönt majd letette.

Felpattantam a székről, gyorsan felkaptam a cipőmet összepakoltam az összes tankönyvet, ami csak létezik majd elindultam a srácokhoz. Oda értem a srácok házához és csöngettem egyet. Majd egyszer csak nyitotta valaki az ajtót.

- Jaj, szia! Azt hittem soha nem jössz. –húzott be Liam.

- Hello! Többiek? –kérdeztem.

- Fent vannak a szobában. Menj, csak fel mindjárt megyek! –mondta Liam.

Mit tehettem volna? Bólintottam egyet és felmentem. Megkerestem azt a szobát, ahonnan a legjobban jön ki a nevetés. Meg is találtam. Egyből benyitottam.

- Sziasztok! –köszöntem.

- Óh, hello! –köszöntek vissza.

- Na, mit nem tudtok a leckében? –kérdeztem.

- Egészet! –röhögött Louis.

- Louis! Ez nem vicces! Ha nem tanultok rendesen, akkor meg fogtok bukni! És ez nem jó se nektek sem senkinek! –kiabáltam rá.

- Igaz. –mondta valaki. Az a valaki mögöttem állt. Hátra fordultam és egy barna hajú, kedves lánnyal találtam szembe magam.

- Szia, Eleanor Calder vagyok! Louis barátnője! –mutatkozott be.

- Szia, én pedig Mona Wilson. A srácok osztálytársa…-mutatkoztam be én is.

- És a legjobb barátunk. –szólalt meg Niall.

Ezen csak mosolyogtam.

- Akkor tanuljunk! –lépet a szobába Liam.

Elkezdtünk leckét írni. Vagy is én meg Eleanor diktáltuk a srácok meg írták. :D Aztán elővettem az órán írt jegyzeteimet, hogy másolják be a füzetbe. Mivel én oly kedves vagyok, ezért segítettem nekik bemásolni. Szerencsére Eleanor ebben is segített. Amire végeztünk még a hó is leesett. :D

Éreztem, hogy a zsebemben rezeg a telefon. Elővettem és egyből felvettem.

*telefonbeszélgetés*

- Igen?

- Szia, Mona! Hol vagy?

- Szia, Molly! A srácoknál vagyok.

- Ja, oké. És mikor érsz haza?

- Nem tudom..

- Siess! Puszi!

- Rendben sietek! Szia, neked is puszi!

Elraktam a telefont és összepakoltam a cuccomat és elköszöntem a többiektől. Eleanor tök aranyos és vicces lány. Hasonlít rám. Ahogy így beszélgettünk megállapítottam, hogy sok közös van bennünk, aminek én nagyon örülök.

A srácokról nem is beszélve. Ahhoz képest, hogy régebben nem bírtam őket…na mind1. Nagyon jó fejek! Nem is gondoltam volna, hogy ilyen hülyék.

Hazafelé sétálva arra lettem figyelmes, hogy valaki a nevemet kiabálja...