11. Rész - Zayn ?! :O

"Sziasztok! Meg is érkeztem a 11. résszel! ;) Remélem tetszeni fog mindenkinek! 

Nem is szaporítom tovább a szót..

Jó olvasást és komizzatok! ;)♥

Puszi: Vivii"

Uí.: Az én 'rajongómmal', aki most már az én 'nővérkém'..am..vele csináltunk egy oldalt facebook-n! Az oldal még elég friss, hisz tegnap csináltuk! :) Az oldal, hogy mondjam..őm..szinte MAJDNEM mindennel foglalkozik! :D Ez olyan "Ami eszünk be jut kitesszük" oldal! :D 

Lesznek az oldalon idézetek, képek (azon belül általunk szerkesztettet képek), 1D-s dolgok, stb..

Meg hát, ahogy írtam is, ami eszünk be jut..!!! :DD 

Na, de most már tényleg nem irkálok! :D 

Az oldal linkje: Vorina Divi  

Még egy utolsó mondat....KATT ÉS LIKE! ;)♥ :D 

 

* Ash szemszöge*

Mona lement, mi pedig paráztunk.

- B*sszátok, meg én nagyon félek! –mondta Lucy. Nem is csodálkozok már, hogy ilyen csúnyán beszél. Ő ilyen. Ha a barátja vagy akkor ezt nála el kell fogadnod. :D

- Áh, mert mi nem félünk. –ráztam a fejem. De ezt senki nem látta hisz korom sötét volt.

- De hogy jöttek be a házba, ha be volt zárva az ajtó? –értetlenkedett Lucy.

- Bonie bezártad a kulccsal az ajtót? –kérdeztem.

- Őőőő…- Bonie.

- Bonie b*zdmeg. Miattad törtekbe, a házba! –mondtam idegesen.

- Bocsi. –Bonie.

- Most már tök mindegy. Betörtek és kész. –Lucy.

- Mi lehet Monával? Már rég lement. –aggódtam.

- Szerintem….-kezdett bele Lucy, de egy nagy durranást hallottunk.

- Úristen! Ez mi volt? –kérdezte ijedten Bonie.

- Nem tudom. –én.

- Szerintem Mona leütötte a betörőt. –nevetett halkan Lucy.

- Vagy lehet fordítva. –Bonie.

- Pill. –mondta Lucy majd bekapcsolta a telóján a vakut.

Pár perccel később azt vettük észre, hogy lent felkapcsolódik a villany és egy Mona kiált egyet.

- Zayn?! –hallottuk meg Mona hangját.

Mi a lányokkal egymásra néztünk kikerekedett szemekkel majd egyszerre megszólaltunk.

- Zayn? –Lucy, én, Bonie.

*Mona szemszög*

Valahogy magától felkapcsolódott a villany a nappaliba és egyből megláttam ki az a személy, aki rajtam fekszik.

- ZAYN?! –kiáltottam.

- Jaj, Szia. –mosolygott.

- Leszállsz rólam? –kérdeztem.

- Jaj, persze. Ne haragudj. –mondta majd legurult rólam és felállt majd felhúzott a földről.

- Mit keresel itt hajnalok hajnalán? –kérdeztem miközben kimentünk a konyhába.

- Gondoltam benézek, mert egyedül vagy itthon. –mondta.

- De nem vagyok egyedül. Itt vannak a barátnőim. –mosolyogtam.

- Jaj, nem tudtam. –mondta.

- Semmi baj. De hogy jöttél be? –kérdeztem. Tudtam, hogy nyitva van, de azért kíváncsi vagyok, hogy mit mond rá. :D

- Hát, először kopogtam, de nem nyitott senki se ajtót, én meg voltam olyan bunkó, hogy bejöjjek. –mesélte.

- Értem. Kérsz kakaót? –kérdeztem miközben csináltam a lányokét és az enyémet.

- Igen. Köszi. –mondta és leült az asztalhoz.

- Srácok? –kérdeztem.

- Louis és Liam dupla randin. Niall és Harry pedig fent a szobában filmeznek. –sorolta.

- Dupla randin? Hajnali 3-kor? –kérdeztem.

- Éjszaka nyitva van a mozi. –nevetett.

- Ja, akkor most már értem. –én.

Ekkor meghallottam, hogy valaki szalad lefele. Majd beszaladt a konyhába.

- Helló, jöttem a kakaóért. –nevetett Ash.

Mi Zaynnel elég fura fejet vágtunk.

- Jaj, szia Zayn. Te mit keresel itt? –kérdezte.

- Őm..Helló. –köszönt Zayn.

- Ash. Te honnan tudtad, hogy kakaót csinálok? –kérdeztem.

- Illatról. Tudod, hogy nekem jó orrom van. –nevetett majd kiment a konyhából. Elment Zayn mellett és mi előtt kiment volna a konyhából megszólalt.

- Zaynnél cigi van. –mondta és nevetett egyet majd elhagyta a konyhát.

- Ezt meg hogy? –mutatott Zayn az ajtóra, ahol az előbb ment ki Ash.

- Nem tudom. –ráztam a fejem.

- Fura barátnőid vannak. –nevetett.

- Tudom. Sokan mondták már. –nevettem.

- Na, én megyek, mert holnap suli. –köszönt.

- Gyere fel! –kiáltottak a lányok.

- Mit mondtak? –nézett rám Zayn.

- Jól hallottad! Menj fel. –nevettem.

- De nem merek. –mondta.

- Ajh, na, gyere. –mondtam majd megragadtam a kezét és felmentem vele az emeletre. És bementünk a szobámba.

- Sziasztok, lányok! –köszönt.

- Helló. –köszöntek.

- Most már mehetsz. Szia! –Lucy.

- Akkor Helló. –köszönt.

- Jaj, ha már itt vagy szeretnék mutatni valamit. –mondtam.

- Na, mi az? –kíváncsiskodott Zayn.

- Gyere. –intettem neki. Ő követett. Oda értünk a húgim szobájához.

- Ez kinek a szobája? –mutatott az ajtóra.

- Judy. Most kinyitom az ajtót. Készülj fel arra, hogy mindenhol ti lesztek. –mondtam.

- Oké. –mondta.

Vettem egy nagy levegőt majd kinyitottam az ajtót. Felkapcsoltam a villanyt. Zayn álla leesett.

- Ez Judy szobája? A twitteren sok Directioner szoba van felrakva, de ilyet még nem láttam, ahol még a plafonon is mi virítunk. –csodálkozott Zayn.

- Én mondtam, hogy a húgom nagy Directioner. –nevettem.

- De nem gondoltam, hogy ennyire. –nevetett.

- Megtennél nekem egy szívességet? –kérdeztem.

- Persze. Mondjad. –Zayn.

- Fel tudnád rakni a húgom szobáját a twittere és írni hozzá pár mondatot, úgy hogy a twitter neve is benne van? –kérdeztem.

- Miért? –Zayn.

- A húgomak ez az egyik ’álma’ –mondtam.

- Ja, akkor oké. –mondta.

Lefényképezte a szobát majd megadtam Judy twitter nevét. Lekísértem Zaynt az ajtóig majd elköszöntünk egymástól.

- Még egyszer ne haragudj, hogy csak úgy bejöttem a házba. –mondta.

- Semmi baj. –mosolyogtam.

- Én tényleg csak meg akartam nézni, hogy minden rendben van-e. –mentegetőzött tovább.

- Jól van. Semmi baj. –mondtam.

- Akkor rendben. Szia! Jó éjt! Majd holnap jövünk! –köszönt.

- Szia. És köszönöm, hogy megnézted, hogy minden rendben van-e. Ez aranyos volt tőled. –mondtam mosolyogva majd megöleltem és adtam neki egy puszit.

- Nincs mit. Na, szia! –elköszönt és már ment is.

Én is elköszöntem tőle még egyszer majd bementem a házba. Felmentem a lányokhoz, akik az ablakon keresztül nézelődtek.

- Mit néztek annyira? –kérdeztem.

- Semmit, semmit. –fordultak vissza. Mindenki visszafeküdt a helyére. Én elővettem a telefonom és neteztem egy kicsit. De valami nagyon nyomott. De rájöttem mi az. A lányok egész végig engem néztek mosolyogva miközben nyomogatom a telefon. Eléggé idegesítő.

- Mi van? –kérdeztem.

- Helyes ez a Zayn. Nem gondolod Mona? –kérdezte széles mosollyal Lucy.

- Akkor fogd meg magadnak. –mondtam ki egyszerűen.

- Amúgy miért jött? –kérdezte Ash.

- Azt hitte egyedül vagyok itthon, és átjött megnézni, hogy minden rendben van-e. –mondtam.

- Hát, nem aranyos? –folytatta tovább Lucy.

- De az. –mondtam. Végülis aranyos volt tőle, hogy átjött megnézni.

- Hoppá! Monának tetszik Zayn. –csapta össze kezeit hangosan Lucy miközben felkiáltott.

- Nem. –vágtam rá szélsebesen.

- Áhá, szélsebes rávágás. A mi kis Monánk kamuzik. –Bonie.

- De nem. –mondtam.

- Jaj, ismerünk már. –forgatta szemeit Lucy.

- Alig ismeri. Hogy tetszhet már neki Zayn? –állt ki mellettem Ash.

- Ez meg a másik. –mondtam.

- Na, inkább aludjunk, mert holnap korán kelünk és sokáig leszünk fent. –mondta Ash.

- Rendben. Sziasztok! –köszöntem.

Lekapcsoltuk a lámpákat és mindeni nyugodóra tért.

Reggel 5-kor keltünk arra, hogy valaki csönget.

Ashel lementünk ajtót nyitni és nem hittem a szememnek.

- Apu?! –kérdeztem kómásan.

- Szia, kicsim. Ne haragudj, hogy ilyenkor, de a cuccaim miatt jöttem. –mondta zavartan.

- Gyere. –mondtam majd elálltam az ajtó elől, hogy be tudjon jönni.

- Szóval? Igaz? –kérdeztem miközben felmentem apával a szobájukba.

- Igen. –sóhajtott.

- TE, TÉNYLEG MEGCSALTAD AZ ANYUT? –kérdeztem kiabálva.

Ő nem szólt semmit csak pakolt.

- Szóval, igaz. Te megcsaltad anyut. – mondtam halkan.

- De még is mikor. Hisz 24 órán át csak dolgozol és állandóan üzleti úton vagy. –hitetlenkedtem.

- Kicsim én….-kezdet bele.

- Ne, apu. Ne. Tudom már. Az egyik üzleti utadon ismerted meg. Ugye? –kérdeztem.

- Igen. –motyogta.

- Hány éves? –kérdeztem.

- Anyátoknál pár évvel fiatalabb. –mondta.

- Honnan származik? –faggattam tovább.

- Nem mindegy?! Könyörgöm hagy pakoljak! –kiabált.

- Apu, hagy tudjam már, hogy ki miatt hagyod el az anyám! –ordítottam.

- Aj, Mona! Hagyjuk! –mondta.

- Szóval hagyjuk? B*ZDMEG EBBEN A CSALÁDBAN MINDENKI AZZAL INTÉZ EL MINDENT, HOGY HAGYJUK! K*RVÁRA ELEGEM EBBŐL! –ordítottam.

- Mona még is hogy beszélsz te? –kérdezett fel apu.

- NEM MINDEGY?! –utánoztam aput.

- Nem, nem mindegy Mona! Az apád vagyok! –kiabált.

- LESZAROM, LESZAROM, LESZAROM. LESZAROK MINDENKIT, MERT ENGEM A CSALÁDBAN LESZAR MINDENKI! –ordítottam teli torokból.

- Most miért mondod? Mindenki törődik veled. –mondta Apu.

- Hogy miért mondom? AZÉRT, MERT AZ ANYÁM ELMENT A HÚGOMMAL ÉS AZ ÖCSÉMMEL, DE AZ ESZÉBE SE JUTOTT, HOGY MAGUKKAL VIGYEN ESETLEG. AKKOR ITT VAN A NŐVÉREM. Ő ELUTAZOTT RÓMÁBA AZ OSZTÁLLYAL INKÁBB HOGY ITT MARADT VOLNA A TESÓIVAL. OTT VAN JAKE IS. Ő TEGNAP UTAZOTT AZ OSZTÁLLYAL. LEMONDHATTA VOLNA, DE NEM. Ő MENT. ÉS MOST KIRE SZÁMÍTHATOK? A BARÁTAIMRA. MINT MINDIG. NA, MEG PERSZE AZ ÖCSÉMRE, AKI MOST SAJNOS NÉMEORSZÁGBAN VAN. –ordítottam tovább, de ezt már sírva.

- Én, én ezt nem tudtam. –mondta Apu.

- Igaz is. Anyuval még arról is hallgattatok, hogy el fogtok válni. –mondtam sírva.

- Én, én sajnálom. –apu.

- Nem kell a sajnálatod. Marhára ki vagyok rád akadva. Tudod, nagyon jól, hogy milyen érzékeny vagyok. –sírtam.

- Akkor én most megyek, mert lekésem a gépem. –mondta.

- Fogadjunk messzire mész? –én.

- Igen. Na, szia. –mondta és már ment is le az emeletről.

- Ja, csak ennyi? Na, szia? –kérdeztem miközben mentem utána.

- Akkor szia. –mondta és jött felé, hogy meg akart ölelni, de látszott rajta,hogy valahogy nem partner ebben.

- Tudod mit? Nem kell nekem a te ölelésed. –léptem egyet hátra.

- Akkor jól van. –mondta és már ment is.

- Csapd be az ajtót azt kell. Had törjön ki az is. –kiabáltam.

Csak néztem az ajtót és hirtelen kitört belőlem a sírás majd összerogytam. Ott az előszobában összekuporodva sírtam. Majd leszaladtak a lányok.

- Úr isten, Mona! –ölelt meg szorosan Lucy.

- Nyugi, ne sírj minden rendben lesz. –nyugtatott Bonie.

- Mona! Ne sírj, mert én is sírni fogok. –mondta Ash.

- Ne haragudjatok, hogy felkeltettelek titeket. –nézetem Bonira és Lucyra.

- Semmi baj. –mondták.

Ekkor valaki hirtelen kinyitotta az ajtót. Kinyitotta!? Mintha kitépték volna az ajtót.

- Mona! Mi történt? –szaladt hozzám Eleanor és Danielle.

- Itt volt Apu. De ti hogy hallottátok? –kérdeztem szipogva.

- Jaj, kincsem. –Eleanor.

- Szerintem az egész utca hallotta. Amúgy is két házzal arrébb lakunk. Még jó hogy hallottuk. –mosolygott Dani.

- Jaj, remélem nem hívták ki a rendőrséget. –nevettem.

- Na, ez a mi Monánk. Aki még akkor is nevet, ha szomorú. Ugye? –nézett rám Ash.

- Ja. –mondtam szipogva.

- Gyertek csináltam kávét. –mondta Ash.

Mindannyian kimentünk a konyhába és leültünk kávézni.

- Figyuzzatok lányok! Van egy ötletem. –szólalt meg El.

Mi kérdően néztünk rá.

- Suli után, Daniellel elmegyünk értetek a suliba és utána elmegyünk ruhát venni a suli buliba. Na, mit szóltok hozzá? –Eleanor.

- SHOPPING! –kiáltottunk. Már egy kicsit én is vidámabb lettem.

Hamar eltelt az idő. Már fél 7 volt. Danielleék már rég haza mentek. Mi készülődtünk a suliba. Mindenki sürgött-forgott. Én magamra kaptam valamit azt CSÁ’. :D

Én:

 

  

Hát, még hogy felkaptam valamit. A frászt. 20 peren keresztül álltam a szekrényem előtt. :D Hajamat összefogtam és lementem a konyhába.

A többiek is leértek. Valamit nagyon kerestem. Jaj, igen a telefonom.

- Nem láttátok a telóm? –kérdeztem.

- Nem. –válaszolták egyszerre.

- Hát, ez jó. –mondtam.

Kimentem a konyhából és át akartam menni a nappaliba. De ahogy kiléptem a konyhából a bejáratót megint ’kitépték’.

- Mona, istenem! Minden oké? –szorított magához Louis.

- Igen, minden oké. De nem sokáig lesz az. –mondtam.

- Miért? –Louis,

- Mert megfulladok. –mondtam.

- Jaj, ne haragudj. Eleanor elmondta mi volt, én meg rohantam hozzád úgy , ahogy csak tudtam. –mesélte.

- Köszönöm. –mondtam.

- Készülj, fel nem sokára jön ő is. –mondta Louis.

- Ki? –kérdeztem.

- figyelj. 3..2..1! –majd mutatott az ajtóra.

Ajtót pont akkor ’tépték’ ki, amikor Louis az 1-hez ért és az ajtóra mutatott.

- Monaaa! – szaladt hozzám Zayn.

- Tessék? –kérdeztem.

- Jól vagy? Mond, hogy nem sírtál? –tolt el magától.

- Én…- mondani akartam, de közbe vágott.

- Baszki, te sírtál. –mondta majd megint magához ölelt. Ezzel a sráccal valami van. Louis mosolyogva nézte végig. Majd egyszer csak a többiek is megérkeztek. Ők is jól megölelgettek majd elindultunk suliba. A lányok jól elvoltak a srácokkal. Én egy kicsit egyedül szerettem volna lenni, ezért előrébb mentem. Mögöttem a többiek nagyban nevettek. Örülök annak, hogy legalább a barátaim boldogak. Nem úgy, mint én.  Beértünk a suliba és mindenhol a suli buli volt a téma. Jó oké, mindenki várja meg minden… jó megmondom, őszintén én is várom csak ez a szar rosszkedv betett nekem.

- Srácok. Ha beszólok, nektek valamit azt tudjátok, jól miért van. Előre is bocsánatot kérek mindenkitől. –mondtam.

Ők mosolyogva megöleltek. Mindannyian. Joe, Adam, Chris, Bonie, Lucy, Ash, Zayn, Niall, Harry, Liam és Louis. Imádom őket.

Az első órán Niall mellett ültem. Mellette tök jó ülni. Sokat hülyéskedtünk. Állandóan a kajákról beszélgettünk. :D tök jó! Van, akivel tudok a kajákról beszélni! :D Második órán Louis mellett ültem Matek óránk volt. Az órán ’tetkóztuk’ egymást lemosható tollal. Az én kezem tele lett irkálva olyanokkal, mint például a ’CARROT’ vagy a ’SUPERMAN’ vagy a ’BOOBEAR’. Hát igen. Elvoltunk. Az ő karja az tele volt olyan írásokkal, mint például a ’Dj. Mona’ (xd), vagy a ’I LOVE ELEANOR, CARROT AND KEVIN THE PIGEON’ . :D Sokat nevettük órán. Ezért kiküldtek minket óráról és a folyosón kellett megírnunk a dogát. Én segítettem Louisnak is. Hamar kész lett a mi kis közös dogánk. :D Aztán jött a kémia, Zaynnel. A kémia órán annyira kevertük az anyagokat, hogy véletlenül kiöntöttük a kémcsövet és ránk borult. Mind a kettőnk a keze koromfekete lett. Elküldtek minket az orvosiba, azzal a szerrel, amivel leszedik. :D haha nem voltunk ott a kémia óra felén. Jó volt, mert a folyosón hülyültünk. :D De ssssh. Meg ne tudja valaki. Fizika órán Liam és Harry között ültem a leghátsó padba. A tanár semmit sem látott belőlünk. Ez volt a legjobb. Fizika órán Harry ásítozott, Liam pedig halkan mondogatott valamit.

- Nem fogsz bealudni Leeyum. Nem fogsz bealudni Leeyum. –kb. ezt a mondatot hallgattam Liamtől egész óra alatt.

- Ennek az órának soha nem lesz vége? –kérdezte ásítozva Harry.

- Nem tudom. De én is mindjárt bealszok. –mondtam.

- Van egy ötletem. –mondta Harry.

- Na lökjed. –én.

- Itt a fülhallgatóm hallhassunk zenét. Úgy se veszi észre. –mondta.

- Hát, neked lehet, hogy nem veszi észre, mert a hajad eltakarja a fülhallgatót, de nekem össze van fogva a hajam. –magyaráztam.

- Enged ki. –mondta.

- Hát, oké. -hajamat kiengedtem és beraktam a fülhallgató egyik részét. Majd Harryvel úgy csináltunk mintha figyelnénk. Így telt az óra többi része. Majd jött egy dupla tesi. Tesi óra után mindenki ment haza. Kivéve én és a lányok. Kijöttünk a suliból és Daniellel meg Eleanor már ott vártak minket a suli előtt.

- Hát ti? –Louis.

- A csajokkal shoppingolni megyünk. –tapsikolt Danielle.

- Igen, igen. Úgy hogy mi megyünk is. Helló. –mondta Eleanor.

Mi is elköszöntünk mindenkitől majd a lányokkal oda mentünk a kocsihoz, ami 7 személyes volt. Szóval egy kis családi busz. Beültünk és elindultuk a plázába.  Meg sem álltunk a plázáig. El leparkolt majd bementünk a plázába. Minden boltba bementünk. Megbeszéltük a lányokkal, hogy nem leszünk elegánsak, inkább sportosak leszünk. Nagy nehezen, de mindenki megtalálta a ruháját és mentünk is haza. Eleanor mindenkit haza vitt. Majd megbeszéltük, hogy mindenki összeszedi a cuccát és átjön hozzám. Hát, ez így is lett. Egyszerre jött mindenki. Mindenki hozta a festék készletét. Mindannyian felmentünk a szobámba és készülődni kezdtünk. Úgy csináltunk, mintha valami híres buliba mennénk vagy ilyesmi. De hát még is csak ez az utolsó évünk. Nem? :D Én elmenten zuhanyozni a többiek pedig festették magukat vagy a hajukat csináltál vagy épp öltöztek…