17. Rész - Gondoltam, hogy ez lesz!

"Sziasztok! Itt is van az új rész! Remélem mindenkinek tetszeni fog..!!! ;))♥

Jó olvasást a részhez és ne felejtsetek el komizzni! ;)♥

Sok, sok puszi: Vivii"

 

Reggel arra keltem fel, hogy a nevemet kiáltják. Szememből kipattant az álom. Kipattantam az ágyból majd felkaptam a mamuszom és a köntösöm és szaladtam lefele. Ahogy láttam Zayn akkor jött ki a fürdőből. Ő is szaladt. Gondolom őt is hívták. Leszaladtam.

- Mi van Louis? –szaladtam be a konyhába.

- Megijesztettél. –jött be Zayn is.

- Ez meg mi? –dobta elénk az újságot.

- Na, és ez? –dobott egy másik újságot Liam.

- Hát, őm…izé.. –túrt hajába Zayn.

- GONDOLTAM, HOGY EZ LESZ. –mondtam.

- Na, elmondanátok, hogy mi ez? –Louis.

- Hát, az. –mutatott az újságra Zayn.

- Ti együtt vagytok? –Eleanor.

- Nem! –vágtuk rá Zaynnel

- Vagy is…igen..izé..még nem vagyunk együtt. –Zayn.

- Értem, értem. –bólogatott El.

- Akkor ez egy kialakulóban lévő kapcsolat? –Danielle.

Egymásra néztünk Zaynnel, majd együtt Daniellere és egyszerre megszólaltunk.

- Igen. –mondtuk egyszerre Zaynnel.

- Ez szupi. –tapsikolt Danielle.

- De mikor jöttetek össze? –kérdezősködött Louis.

- Tegnap. –mondtuk egyszerre.

- Jaj, akkor ne is meséljétek. Biztos a parkban jöttetek össze. –Harry.

- Igen, ott. –bólintott Zayn.

- Ki mit csinál ma? –Eleanor.

- Én lemegyek az edző terembe. –Harry.

- Én moziba megyek. –Niall.

- Én Amyhez megyek a kórházba. –mondtam.

- És meddig leszel? –Eleanor.

- Sokáig. –mondtam.

- Értem. Akkor Danielle, mi menjünk vásárolni. Oké? –Eleanor.

- Okéé. –Danielle.

- És én mit fogok csinálni? –kérdezte Zayn.

- Gyere el velünk moziba. –Liam.

- Oké. –Zayn.

- Mennyi az idő? –kérdeztem.

- Fél 2 van. –Liam.

- Jó az alvókád Mona. –nevetett Louis.

- Köszi. –mondtam.

- Várj! Liam! Fél 2 mondtál? –kérdeztem.

- Igen. Miért? –Liam.

- Nekem most kell bemennem, hogy nehogy találkozzak Amy barátjával. –csaptam homlokomra.

- Miért mi van a barátjával? –Niall.

- Csak nem nagyon bírjuk egymást. Nagyjából ennyi. –mondtam vállat húzva.

- Akkor siess. –sürgettek.

- Oké, oké. –pattantam fel a székről.

Felsiettem a szobába és gyorsan átöltöztem.

Én:

Hajamat kiengedve hagytam. Most kivételesen nem volt kivasalva hajam. :D

Felkaptam a táskát, belepakoltam azt, ami kell és mentem is lefele.

- Na mentem. Mindenkinek jó szórakozást. –köszöntem el gyorsan.

- Hé, én nem kapok puszi? –nézett rám Zayn.

- Na, gyere. –mondtam. Oda siettek hozzá majd gyorsan nyomtam a szájára egy puszit.

- Tessék. –én.

- Köszönöm. –Zayn.

- Srácok, ha elment mindenki akkor légyszi zárjátok be a lakást. Oké? –én.

- Oké. De szerintem én leszek az utolsó, aki elmegy innen és az első is, aki visszajön. –Harry.

- Oké. Akkor nálad lesz a másik lakáskulcs. –adtam neki.

- Na, de most már megyek srácok. Sziasztok. –köszöntem el gyorsan. 

Felkaptam a kocsi kulcsot az asztalról és siettem kifele a kocsihoz. Beültem, beindítottam a kocsit és már mentem is. Leparkoltam a kórház parkolójában és siettem befele. Felmentem a másodikra, ahol Amy fekszik és megláttam a folyosón a második családomat.

- Sziasztok! –köszöntem nekik.

- Helló. –köszöntek.

- Srácok? –kérdeztem.

- Büfében vannak. –Lucy.

- Most jönnek. –mutatott mögém Ash.

- Áh, itt a mi kis szerelmes Monánk. –hallottam meg messziről Joe hangját.

- Szia, Mona. –ugrott a hátamra Chris és Adam.

- Sziasztok. –nevettem.

- Miért hívjátok őt így? –kérdezte Bonie.

- Nem láttátok az újságot? –kérdezte Chris.

- Nem. –Lucy, Bonie, Ash.

- Akkor tessék. –adta nekik az újságot Joe.

- Úr-isten. Te Zayn Malikkel jársz! –kiáltott fel Bonie.

- Kussolj már. –csitítottam el.

- Oké, bocsi. –mondta halkabban.

- Amyvel mi van, hogy nem tudunk bemenni? –váltottam témát.

- Kivizsgáláson van. –Ash.

- Ja, értem. –bólintottam.

- Kértek szendvicset? –Joe.

- Én igen kérek. –mondtam.

- Akkor vegyél magadnak. –nevetett.

- Hogy te mekkora bunkó vagy. –mondtam.

- Tessék itt az enyém. Én úgy sem vagyok éhes. –adta a kezembe a szendvicset Lucy.

- Jaj, köszi. –mondtam.

- Akkor minek vetetted meg? –kérdezte felháborodva Joe.

- Hogy fogyjon a pénzed. –nevetett Lucy majd lepacsiztunk.

- Te kis ördög. –Joe.

- Bleee. –nyújtotta ki nyelvét Lucy.

- Amy barátja volt már itt? –kérdeztem.

- Igen. Volt már. –mondta Adam.

- Ja, akkor oké. Szerencsére elkerültük egymást. –sóhajtottam.

- Maguk Amy Dylen barátai? –lépett ki az orvos a kórteremből.

- Igen. Mi vagyunk. –mondtuk.

- Amynek már nincs semmi baja. 3 hét múlva haza mehet. Otthon fájdalom csillapítót kell szednie. Természetesen nem erőset. Inkább gyenge legyen a gyógyszer. Törései szépen összeforrtak. Kisebb zúzódások is eltűntek. Úgy hogy megnyugodhatnak. Makk egészséges a barátjuk. –magyarázta az orvos.

- Rendben. Akkor én most felhívom Amy anyukáját és elmondom neki. –mondtam.

Arrébb mentem majd felhívtam Carlát. Elmeséltem neki, hogy mit mondott az orvos. Carla nem tud eljönni érte, ezért engem kért meg. Én igent mondtam hisz Amy a legjobb barátnőm.

- Na, mehetünk Amyhez. –örvendezett Lucy majd benyitott a kórterembe.

- Szia, Amy! –köszöntünk neki.

- Sziasztok. –köszönt széles mosollyal.

- Hogy, hogy egyedül vagy? –kérdezte Joe.

- Anyu mondta a fő orvosnak, hogy rakjanak át egy másik kórterembe ahol egyedül lehetek. –Amy.

- Az tök jó. –Joe.

- Hallom van barátod. –nézett rám mosolyogva Amy.

- Jaj, hallod már mindenki erről beszél? –forgattam szemeimet.

- Hallod, a leghíresebb újságban szerepelsz. Minden ember ezt az újságot olvassa. Ti vagytok a nap hírei. –Amy.

- Jaj, de jó nekünk. –mondtam unalmasan.

- Jól van..na. –Amy.

- Ne haragudjatok csajok, de nekünk menni kell foci edzésre. –nézett a telefonjára Adam.

- Reméljük nem baj? –Joe.

- Nem, nem baj. Menjetek csak. –Amy.

- Akkor oké. Na, menjünk srácok. Gyógyulj meg nekünk Amy. Majd még beszélünk. Ja, és Mona! Sok boldogat. –kacsintott Chris.

- Haha…köszi. –mondtam.

- Sziasztok. –köszöntek a srácok majd le is léptek.

- Na, csajok meséljetek. Már rég hallottam sztorikat. –ült fel Amy.

- Összeismerkedtünk Liam és Louis barátnőivel és tök aranyosak. –Bonie.

- Igen. Szerintem is. Kedvesek, viccesek, aranyosak. –Ash.

- És szépek is. –Lucy.

- Tényleg a srácok jó fejek? Csak azért kérdezem, mert annyira még nem ismerem őket. –Amy.

- Jaj, igen. Nagyon jó fejek. –nevetett Bonie.

- Ahhoz képest, hogy utáltam őket, nagyon megszerettem őket. –Lucy.

- Tiszta dedó. –nevetett Ash is.

- Na, az tök jó. –Amy.

- Jaj, meséljetek már a suli buliról! –jutott Amy eszébe.

- Nagyon jó volt. –Bonie.

- Igen, jól éreztük magunkat. –Ash.

- És mindenki a sárga földig itta magát. –nevetett Lucy.

Erre Amy rám nézett.

- Én most nem ittam. –mondtam.

- Hogy, hogy? Te beteg vagy? Minden bulin a sárga földig iszod magad! –csodálkozott Amy.

- Most szarul voltam. Hányingerem volt, szédültem meg  a fejem is fájt. –meséltem.

- Ja, értem. –Amy.

- De tényleg! Kivel mentél haza? –nézett rám Ashley.

- Hát…-kezdtem bele.

- Ne! Ne mondj semmit! –csitított el Lucy.

- De…-én.

- Na, akkor elmondanátok? –Ashley.

- Zayn Malikkel személyesen. –Lucy.

- Na, nem mondod? –Ashley.

- De, de. –bólogatott Lucy.

- Már akkor együtt voltatok? –nézett rám Amy.

- Dehogy is. Akkor még szingli voltam. –mondtam.

- Áh, szingliségről jut eszembe! Mi van Weasleyvel? –Amy.

- Erről van két sztorim. –mondtam.

- Hallgatunk. –fordultak felém a lányok.

- Jó múltkorában a srácoknál voltam filmet nézni. A srácok rendeltek pizzát. Mivel az előtt hülyéskedtem Zaynnel, ezért versenyeztünk, hogy kiér előbb az ajtóhoz. Én lettem az első, stb… aztán amikor nyitottam az ajtót, Weasley állt az ajtóban a pizzával a kezében. Ő belém kötött, stb… majd elküldtem melegebb éghajlatra. –meséltem.

- Miért kötött beléd? –Ashley.

- Mert Zayn mögöttem állt és a két keze pedig a derekamon volt. De könyörgöm, csak megcsikizett. –forgattam szemeimet.

- Istenem. Az a Weasley soha nem akar leszállni rólad? –Lucy.

- Úgy látszik. –mondtam.

- DE van egy másik sztorid is vele kapcsolatban, nem? –Amy.

- De. –mondtam.

- Na, akkor had halljam. –Amy.

- Hát, ez a sztori tegnap történt. Elmentem a srácokkal meg a két lánnyal a Burger Kingbe. Ott ettünk stb..majd újból éhesek lettünk, ezért elmentem a pulthoz fagyit venni, de mivel nem tudtam 8 fagyit cipelni, ezért Zayn eljött velem. Na, és ott megint találkoztunk vele. Ő megint beszólogatott, de mivel elmeséltem Zaynnek, hogy ki is az a Weasley, Ő megvédett. Ők elkezdtek veszekedni, majd aztán oda súgta Zaynnek –miközben mi még akkor nem is voltunk együtt- hogy Zayn vigyázzon velem, mert én gyorsan váltogatom a barátaimat. Vagy is lekurvázott. Én begurultam, így mérgemben és egyben dühömben sírni kezdtem majd pofon csaptam miközben leordítottam a fejét. Megmondom őszintén nem nagyon érdekelt, hogy mindenki minket nézz. Ez után kiszaladtam a Burger Kingből és egyenesen a parkba futottam. –meséltem.

- De nagy köcsög, ez a Weasley, te. –rázta a fejét Lucy.

- De még mekkora. –Ashley.

- Ez már durva. –Bonie.

- De Zayn aranyos volt, hogy megvédett. –Amy.

- Igen. –én.

- De te Zaynnel nem tegnap jöttetek össze? –Ashley.

- De. –bólogattam.

- Na, és az hogy volt? –Amy.

- Az úgy volt, hogy én estig ott ültem a parkban egy padon és sírtam. A többiek mindenhol kerestek, de Zayn talált meg aztán haza felé kezdtünk sétálni, de Ő útközben megállított majd azt mondta, hogy ő többet érez irántam, mint barátság. És én ugyan így voltam ezzel. Így én is elmondtam neki. Aztán összejöttünk. De ez még nem hivatalos. Megbeszéltük Zaynnel, hogy nem sietünk. –meséltem.

- Szóval akkor Weasleynek köszönhetően jöttetek össze. Nem? –Bonie.

- Biztos. –vontam vállat.

- És mikor lesz az első randi? –Amy.

- Ma. Elmegyünk vacsizni. –mondtam.

- Az tök jó. –Amy.

- Tudom. –én.

- És mikor mész készülődni? –Lucy.

- Nem tudom. Én akkor megyek amikor ti. –mondtam.

- Figyu mi 5-ig leszünk. –Ashley.

- Oké, akkor addig maradok. –mondtam.

Egyszer csak csörögni kezdet a telefonom.

* Telefon beszélgetés *

- Háló, tessék? –én.

- Szia, Mona! Zayn vagyok. –Zayn.

- Jaj, szia. Mondjad miért hívtál? –én.

- Megtaláltam a kocsim. –Zayn.

- Hol volt? –én.

- A suli parkolójában. –Zayn.

- De, hát nem volt ott. –én.

- De ott volt csak rossz helyen kerestük. –Zayn.

- Istenem. –én.

- Ja, és ami a mai randit illeti, nagyon csini legyél, mert puccos éterembe megyünk. –Zayn.

- Oké. És mikor megyünk? –én.

- Kb. 7-kor. –Zayn.

- Jól van, de én megyek. –én.

- Jól van Mona. Szia, szeretlek! –Zayn.

- Én is. Szia. –én.

  

- Na, mikor lesz a randi? –Ashley.

- Este 7-kor megyünk vacsizni egy puccos étterembe. –mondtam.

- Az jó. Úgy is szeretsz puccos helyekre járni. –nevetett Lucy.

- Haha… szeretni szeretek, mert akkor csininek kell lenni. –nevettem el magam.

- Na, látod. –Lucy.

Még beszélgettünk egy kicsit, majd amikor már 5 óra volt, elbúcsúztunk barátnőnktől és mentünk haza. A lányok hazajöttek velem. Azt mondták segítenek ruhát választani. Na, már előre félek. Kinyitottam az ajtót és ahogy Harry mondta, tényleg ő volt az első. Nem gondoltam volna. Bementünk a lányokkal a nappaliba.

- Szia, Harry. –köszöntünk.

Lucy rám nézett majd megszólalt.

- Te, Mona! Harry mit keres itt? –mutatott Harryre.

- Tudod a srácok mostanában itt  élősködnek. –nevettem.

- Hallottam. –szólalt meg Harry.

- Sokan voltak az edző teremben? –én.

- Nem. –rázta a fejét.

- Mikor jöttél? –én.

- 4-kor. –Harry.

- Hát, oké. És most milyen filmet nézel? –kérdeztem.

- Valami vígjáték, de nem valami jó. –mondta.

- Mindegy. Legalább nézzünk valamit. –nevettem.

Mi is néztük a filmet Harryvel. Egyszer csak Lucy felkiáltott. Azt hittem szív bajt kapok.

- B*zdmeg, Mona! 6 óra! Amire elkészülsz karácsony. Nem lesz időnk. –kiáltott fel.

- Basszus. Jó hogy szólsz. –kaptam a fejemhez.

Felszaladtunk mind a négyen a szobámba. A lányok túrni kezdték a szekrényemet. A végén veszekedés lett.

- Kussolj Lucy. Nekem van igazam. –Bonie.

- De az szarul áll rajta. Nem tudod felfogni? –Lucy.

- Neki ez áll jól és kész. –mutatott a kezében lévő ruhára Ashley.

- Ti meg min veszekedtek? –jött be a szobába Harry nevetve.

- Azon, hogy mit vegyen fel Mona a randijára. –Bonie.

- Mond a helyszínt és azt, hogy hogyan kell felöltöznöd. –Harry.

- Puccos ruhában, és nem tudom a helyszínt csak azt, hogy egy puccos étterembe megyünk. –én.

- Na, utat hölgyeim. Most egy összeállítást szeretnék készíteni Monának. –ment a szekrényhez Harry.

Pár percen belül egy összeállítást rakott a kezembe.

- Köszönöm. –mondtam.

- Semmiség. Na, de most menj öltözz fel, hogy megnézzük hogy áll rajtad. –Harry.

- Oké. –mondtam majd bementem a fürdőszobába. Lezuhanyoztam, hajat mostam. Hajamat megszárítottam majd gyorsan magamra kaptam a Harry féle ruha összeállítást.

Én:

  

Hajamat gyorsan kivasaltam. Amikor már készen lettem a hajammal a lányok és Harry elé álltam a szobámban.

- Na, milyen? –forogtam körbe-körbe.

- Harry, te nagyon jó összeállítást csináltál. –Bonie.

- Ügyes vagy Hazza. –mondta Lucy.

- Tudom. –vágott büszke fejet Harry.

- Ott az ego. –röhögött Ash.

- Tényleg nagyon jó. Jól nézel ki. –mondta Harry.

- Jaj, köszönöm. –mondtam.

- Na, most akkor had fessünk ki. –állt fel Bonie.

- Na, akkor én már itt sem vagyok. Én már csak a végeredményt szeretném látni. –nevetett Harry  majd lement a nappaliba.

A lányok kifestettek, de közben szét szedték a hajamat. Ezért nekem újból ki kellett vasalnom. Még egyszer kivasaltam majd lementem a lányokkal a nappaliba.

- Na, itt a végeredmény. –álltam Harry elé.

- Most jobban nézel ki, mint az előbb. –dicsért Harry.

- Köszikee. –én.

- Még csak fél 7 van. –sóhajtott Bonie.

- Persze, izgulj helyettem. –mondtam Boninak.

- Kértek szendvicset? –kérdeztem.

- Én igen. –Bonie,

- Dettó. –Ashley.

- Én is. –Lucy.

- Engem is megdobhatsz vele. –Harry.

Kimentem a konyhába és megcsináltam a szendvicseket majd bevittem a nappaliba. Mindenki enni kezdett. Egyszer csak nyitódott az ajtót.

- Helló, mindenkinek. –köszönt Niall, Liam és Louis.

- Helló. –köszöntünk.

- Jaj, de csini itt valaki. –mért végig Louis.

- Köszönöm. De ezt Harrynek köszönhetem, hogy ilyen csinos lettem. –néztem Harryre.

- Miért is? –Niall.

- Én állítottam neki össze, hogy mit vegyen fel. –mondta Harry.

- Grat. Olyan leszel, mint Lou. –nevetett Liam.

- Kösz. –Harry.

- Zayn? –kérdeztem.

- Készülődik. Azt üzeni, hogy ne haragudj, ha késik. –Liam.

- Értem. Oké. –én.

Már 7 óra 2 perccel. Megszólalt a csengő. Bonie nyitott az ajtót.

- Helló! –lépet a nappaliba Zayn.

- Szia. –öleltem meg.

- Jól néztek ki. –Niall.

- Köszi. –mondtuk egyszerre Zaynnel.

- Egy képet csinálhatok? –Bonie.

- Csinálj. –mondtuk.

Bonie megcsinálta a képet. Mi már mentünk is. Beültünk a kocsiba és az étteremig meg sem álltunk…