"Sziasztok! Meghoztam az új részt! Remélem várátok már!!!! ;)♥
Jó olvasást és komizzatok!
Puszi: Vivii"
Uí.: Ma van Danielle Peazer 25. szülinapja! :)
Boldog Szülinapot, Danielle! :)♥♥
- Szia! Hát, te itt?
–kérdezték. Hangját nem ismertem fel.
- Szia! Igen. Én itt.
–mondtam. A fejem még mindig pihent a kezeimen.
- Hogy, hogy nem vagy
bent a lányokkal? –kérdezgetett tovább.
- Kicsit kijöttem
levegőzni. –én.
- Minden oké? –rakta a
kezét a vállamra. Fejemet felkaptam majd a személyre néztem, aki mellettem
csücsült.
- Zayn?! –kérdeztem
meglepődötten.
- Nem. Az Obama
vagyok! –nevetett.
- Haha…Most nincs
kedvem a hülyéskedéshez. Bocsi. –mondtam.
- Mona! Minden oké?
–kérdezte újból. Arcán aggódottságot véltem felfedezni.
- Nem, Zayn. SEMMI SEM
OKÉ. –sóhajtottam.
- Mi a baj? –kérdezte
majd közelebb ült hozzám.
- Az életem romokban
hever. A szüleim válnak, a testvéreim veszekszenek anyuék miatt, Én meg depis
leszek tőlük. –mondtam. Közben újból szédülni kezdtem és hányingerem lett.
- Értem. De nyugi
minden rendbe fog jönni. Hidd el. –mondta.
- Te most részeg vagy?
–tettem fel hirtelen a kérdést.
- Nem. Nem vagyok
részeg. Most kivételesen nem. –nevetett.
- De, hát a többiek
totál részegek. –mondtam.
- Nehogy azt hidd.
Liam eleve nem ihat, Niall meg csak eszik. –mesélte.
- És mi van Harryvel
és Louissal? –kérdeztem.
- Ők már külön
kategória. –nevetett.
- Értem. –bólintottam.
- Nem megyünk vissza?
–Zayn.
- Nem köszi. Én most
inkább haza megyek. –mondtam.
- Haza mész? De hát
miért? –kérdezte.
- Nem érzem magam
valami jól. –húztam a szám.
- Értem. –mondta.
- Akkor én most
megyek. –álltam fel.
- Haza kísérlek. –állt
fel Zayn is.
- Nem kell köszi.
–ráztam a fejem.
- Hülye vagy? Az
éjszaka kellős közepén teljesen egyedül haza menni? –kérdezte.
- Hát… -én.
- Na, jó. Nem érdekel
mit mondasz. Én haza viszlek. –mondta határozottan.
- Istenem. –forgattam
szemeimet.
- Akkor indulás haza.
Vagy is hozzátok. –mondta.
Bementünk az iskolába,
onnan pedig kimentünk a parkolóba, de Zayn kocsija sehol.
- Hol a francban van a
kocsim? –kérdezte idegesen Zayn.
- Hát, én azt nem
tudom. –vontam vállat.
- Na, nem mondod?
–nézett rám.
- Jól van, na. Ne
szedd le a fejem. Oké? –én.
- Jó, bocsi. Csak
ideges lettem. –kért bocsánatot.
- Hát, akkor nem tudsz
haza vinni. Na, szia. –mondtam majd intettem neki és sétálni kezdtem haza fele.
- Mona! Ha kocsival
nem tudlak haza vinni, akkor elkísérlek téged. –futott oda hozzám.
- Te nem szállsz re
rólam, ugye? –kérdeztem nevetve.
- Hát, addig nem, amíg
haza nem kísértelek. –nevetett.
- Akkor jó. –mondtam.
- Meddig leszel egyedül? –kérdezte.
- Hát, nem tudom.
Szerintem sokáig. Miért? –néztem rá.
- Csak kérdeztem.
–vont vállat.
- Óh, a sablon szöveg.
–nevettem fel.
- De, hát nem is.
–Zayn.
- Nyugi. –mosolyogtam.
Sétálás közben sokat
beszélgettünk. Jobban megismertem. Ahogy Judy mesélte nekem, hogy Zayn nagyon
visszahúzódó és nem nagyon szokott megnyílni senkinek. De Zayn most az elemtétjét mutatta. Nagyon megnyílt előttem. Én is így voltam. Én nem vagyok
visszahúzódó, szeretek barátkozni. De viszont én sem szoktam minden barátomnak
megnyílni. Ez az alkalom is kivételes.
- Na, itt is vagyunk.
Köszönöm, hogy haza kísértél. –mondtam.
- Nagyon szívesen. –Zayn.
- És te most mész
vissza bulizni? –kérdeztem miközben a táskámban kerestem a ház kulcsát.
- Nem. Már nekem sincs
kedvem bulizni. –mondta.
- Értem. Tudod mit?
–néztem rá.
- Na? –kérdezte.
- Nem maradsz itt?
–kérdeztem.
- Hát, nem szeretnék
zavarni. Úgy is a lányok jönnek vissza meg minden. –magyarázta Zayn.
- Nem zavarsz. A
lányok meg tuti, hogy későn jönnek. –mondtam.
- Hát, végül is
maradhatok. –vont vállat.
- Akkor oké. –mondtam.
Nagy nehezen
megtaláltam a kulcsot. Kinyitottam a bejárati ajtót majd bementünk. A táskámat
leraktam az előszobában lévő kis szekrénye majd bementünk a konyhába.
- Kérsz valamit inni?
–kérdeztem Zayntől miközben a hűtőben kutakodtam.
- Igen, köszi.
–mondtam.
- Őm, csak Cóla van
itt hon. Az jó vagy csináljak kakaót? –kérdeztem.
- Őm, KAKAÓ! –mondta
nevetve.
- Gondoltam. –nevettem
én is.
Megcsináltam a kakaót
majd bementünk a nappaliba és tv-t néztünk. Újból rám jött a hányinger. Felpattantam
a kanapéról és egyenesen a fürdőszobába futottam. A többit ne tudjátok meg...
20 percen keresztül a wc mellett ültem. Aztán meghallottam, hogy valaki
szalad fel a lépcsőn. Csak is Zayn lehetett, mert csak ő volt még itt rajtam kívül. Az ajtón kopogtattak.
- Mona! Jól vagy?
–kérdezte.
- Hát, nem. –mondtam.
- Hozzak valami
gyógyszert? –Zayn.
- Nem hiszem, hogy a
hányásra lehet gyógyszert bevenni. –mondtam.
- Akkor miben
segíthetek? –Zayn.
- Semmiben. De azért
köszi. –én.
- Rendben. Én lent leszek
a nappaliban. Oké? –Zayn.
- Oké. –én.
Felálltam a földről
odamentem a mosdóhoz megmostam az arcom, és a számat is alaposan kimostam majd
kimentem a fürdőszobából és lementem a nappaliba.
- Itt is vagyok.
–ültem le Zaynhez.
- Jobban vagy már?
–nézett rám.
- Igen. Szerencsére.
–mondtam.
- Nem értem a tv-t.
–panaszkodott.
- Ezt hogy érted?
–néztem rá értetlenül.
- Nem a mi nyelvünk
beszélnek a tv-ben. –mondta majd feljebb
hangosította a tv-t, hogy halljam.
- Zayn! Te most egy
Magyar adóra kapcsoltad. –nevettem.
- És ezt te honnan
tudod? –kérdezte.
- Mert beszélek
Magyarul. De ezt már mondtam neked. –nevettem tovább.
- Ja, tényleg. Bocsi.
–mondta.
- Semmi baj. Nézzünk
valami filmet. –mondtam majd kapcsolgatni kezdtem a tv-ben a csatornákat.
- Mit nézzünk? Akciófilm,
Mesefilm vagy Horro….? –én.
- Ne! Ki ne mond, hogy
Horror. –mondta nevetve.
- Oké, oké. Akkor mese
vagy akció? –kérdeztem.
- Legyen mese.
–mondta.
- És hol nézzünk mese
filmet? –én.
- A Disney-n. –mondta
majd kivette a kezemből a távirányítót és keresni kezdte az adót.
- Na, itt is van.
–mondta.
- Áh, de jó. Pont a
ToyStory megy. –tapsikoltam.
- Te is szereted?
–nézett rám.
- Szeretem?! Mi az
hogy szeretem?! Én imádom! –mondtam.
- Ajjaj. –mondta.
- Miért? –kérdeztem.
- Csak mert Liam is
imádja. –mondta.
- Gondolom túlságosan
is. –mosolyogtam.
- Úgy ahogy mondod.
–Zayn.
- Na, de inkább
nézzük. –mondtam.
A filmnek pont az
elején kapcsoltunk oda. Elkezdtünk nézni. Mind a ketten egymás mellett ültünk.
Eltelt fél óra és már fetrengtünk a kanapén. Én a film közepénél elaludtam…
"Elnézést, hogy rövid lett a rész! De a következő rész hosszabb lesz és izgisebb! :D Higgyétek el..! :) Szó szerint már én várom, hogy megtudjam veletek osztani! :D *-* :D #nemvagyoknormális :) Sietek a kövivel! :) Sok puszi nektek! Vivii"
Szióka drágám!
VálaszTörlésJujj de jó lett a rész! Mondtam én, hogy Zayn lesz az. Nagyon aranyos volt, úgy egészében. Remélem Monának nincs semmi baja, mindössze csak annyi, hogy felkavarták az események és az idegességtől lett rosszul. (bár az se jó) Vajon mi lesz itt? :D ;)
Fetrengtek... hát szégyelljék magukat :D ;) (nem kell)
Na ha te várod a folytatás felrakását akkor igyekezz, mert én meg várom, hogy olvashassam. Tudod kíváncsiság öl és öregít!
SIESSSSSSSSSSSS!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!
Szeretlek, imádlak!
Puszi:D ~1DodoPayne <3 :P
Holnap felfogom rakni a kövit! ;)♥
Törlés