8. Rész - Az ajándék vásárlás

"Sziasztok..MEGINT! :D Mivel írhatnékom van ezért jön az ígért következő rész! Habár nem csak az írhatnékom miatt jön a kövi rész, ha nem azért IS, mert az előző rövid lett! :/

Na, mindegy! Nem is irkálok nektek tovább! :)

Jó olvasást és komizzatok! ;)♥

Puszi: Vivii"

Saját! ;) Nektek, hogy tetszik? :) Xx

Reggel arra keltem fel, hogy valaki mocorog mellettem. Az ágyam másik oldala felé fordultam és nagyot néztem.

- David?! –mondtam.

- Igen? – nyitotta ki álmosan szemeit.

- Te meg mit keresel az ágyamban? –kérdeztem.

- Tegnap rosszat álmodtam és féltem egyedül, ezért át jöttem hozzád. –mesélte.

- Őm, oké. –én.

Ránéztem az órára és még csak reggel fél6 volt.

- Akkor én most visszaalszok! – mondta David majd kifelé fordult.

Én vállat vontam rá.

- Én is visszaalszok. – mondtam majd én kifelé fordultam és ismét bealudtam.

Reggel ismét 620 hangra keltem föl. Vagy is keltünk fel. Hisz az öcsémmel aludtam.

- TIME TO GET UUUP! –ordítottak a srácok.

Daviddel felültünk az ágyon majd egymásra néztünk.

- Azt hittük egyedül alszol. –Niall.

- Ő kicsoda? –mutatott Eleanor Davidre.

- Mondtam, hogy van barátja. – Danielle.

- Ő az öcsém, David. – mondtam nevetve.

- Ja, oké. Akkor, szia, David. –intett Eleanor majd kiment a szobámból, Daniellel együtt. David kiszállt az ágyból és át ment a szobájába aludni.

- Srácok kimennétek a szobámból? –néztem rájuk.

- Én nem megyek. –jelentette ki Harry.

- Pedig de. –mondtam határozottan.

A srácok kimentem és vitték magukkal Harryt is. Én gyorsan megmosakodtam, fogat mostam, stb… aztán felöltöztem.

Én:

Felvettem hozzá még egy farmer kabátot is. Hajamat kiengedve hagytam és lementem a többiekhez a földszintre.

- Jó reggelt mindenkinek. –köszöntem.

- Kicsim, délután van. –nevetett Anyu.

- Úr isten ilyen sokáig aludtam? –fogtam a fejem.

- Hát látod. –Anyu.

Aztán csöngettek. Anyu oda ment az ajtóhoz és kinyitotta. Mi bent a többiekkel ebédeltünk. Aztán meghallottam második családom rikácsoló hangját. Tök jó. Az új barátaim és a régi barátaim is összeismerkednek. Bejöttek anyuval a konyhába.

- Sziasztok! –köszöntek.

- Szia, Mackó! –köszönt nekem Chris és megpuszilta a fejem búbját.

- Siastok. –köszöntem teli szájjal.

A srácok is leültek majd ők is csatlakoztak az evéshez.

- Bocsi, de nekem most mennem kell, mert anyum az előbb SMS-ZET nekem, hogy menjek haza. –Lucy.

- oké, menj csak. –én.

- Akkor, sziasztok. –köszönt és elment.

Kb. így távozott mindenki. Most már csak anyu, én, David, a srácok, Eleanor és Danielle voltunk a házban. Aztán eszembe jutott az AJÁNDÉK VÁSÁRLÁS Niallnek! Hogy én mekkora hülye vagyok.

- Eleanor, Danielle eljönnétek velem most vásárolni? –néztem rájuk.

- Ez nem kérdés. –Eleanor.

- Na, akkor menjünk is. –csapta össze tenyereit Danielle.

Felkaptam a táskámat és ott hagytuk a srácokat anyával.

Beültünk Eleanor kocsijába és egyenesen a plázába indultunk.

- Miért is szerettél volna most plázába menni? –kérdezte Danielle.

- Mert megígértem Niallnek, hogy ma megkapja tőlem az ajándékát. –válaszoltam.

- És mit veszel neki? –Eleanor.

- A húgom mondta, hogy a kedvenc kajáldája az a Nando’s. –én.

- Kupont szeretnél neki venni? –nézett rám Danielle.

- Dehogy is. Tudjátok, van az a kakas a Nando’s emblémán vagy min. –én.

- Igen? –Eleanor, Danielle.

- Na, és azt szeretném megvenni neki. Vagy is a plüss kakast. –mondtam.

- Ez tök jó. Hogy nekünk nem jut ilyen az eszünkbe. –nézett Eleanor Daniellere.

Oda értünk a plázához majd Eleanor leparkolt és bementünk a plázába. Megkerestem azt a boltot ahol láttam. Bementünk és egyből elvettem a polcról. Szerencsére még időben jöttem, mert ez volt az utolsó belőle. Megvettem majd mentünk is haza. Bementem a házba és Niall keresésére eredtem. Meghallottam a srácok hangját az emeletről. És felszaladtam. Úr isten az én szobámban vannak. – csaptam a homlokomra.

Hirtelen benyitottam és azt láttam, hogy a laptopomon lógnak. És videókat néznek rólam, ahogy éneklem a saját szerzeményű dalaimat. Meg hát más számokat is.

- Ti meg mi a francot kerestek a szobámban? –kérdeztem idegesen.

A fiúk csak röhögtek.

- Ezen mi olyan vicces, hogy ha az ember ki van akadva? –én.

- Tök jó hangod van. Most már tudom miért hívott tegnap David énekesnek. – nézett rám Zayn.

- Köszönöm. –mondtam.

- Mindegyiket megmutattad nekik? –néztem Davidre.

- Aha. Remélem nem baj? –David.

- Most már tök mindegy. –vontam vállat.

- Azt is megmutattam, amikor a 18. szülinapodat ünnepeltük csak mi ketten. –nevetett David.

- Na, ne. Az olyan égő. –fogtam a fejem.

- Én vagyok a 18 hercegnője! –utánozott Louis vinnyogó hanggal.

- Én jobban mondtam a videóban. –én.

- Kicsit sem voltál részeg. –röhögött Niall.

- Jól van, na. Gondolom ti se voltatok tiszták a 18. szülinapotokon. Kivéve Liamet. – mondtam.

- Aranyos vagy. –nézett rám Liam.

- Nem, nem voltunk azok. De ez már gáz, ha valaki ennyire részeg. – mutatott a laptopra Harry.

- Figyu! Ez a videó akkor készült, mikor haza jöttünk a 18-as bulimról. Anyumék nem voltak itthon ezért mi ketten voltunk csak itthon Daviddel. És hát unatkoztunk. –mondtam.

- Úgy megnéztem volna. –nevetett Louis.

- De nem csak én voltam részeg. –mondtam.

- miért ki volt még az? –Niall.

- David. –mutattam öcsémre.

- megszegted a törvényt kisfiam. Ezért életed végéig szoba fogságban van helyed. –mutatott Louis, Davidre.

- Nem magamtól ittam. Engem leitattak. –védekezett David.

- Nem igaz. –mondtam.

- Na, jó én már nem is védekezek. –adta fel David.

- Szóval te is ittál? –Louis.

- Igen. –David.

- Szerintem ezt most hagyjuk. –mondtam.

- Miért? –kérdezték.

- Mert hoztam valamit. –mosolyogtam.

- Mi az? –kérdezgettek tovább.

- Niall ez a te kis ajándékod. Remélem, örülsz neki. Boldog Szülinapot Niall! –vettem elő a plüss kakast.

- Jaj, köszi. Nagyon örülök neki. Ez tök állat. Hogy te miket nem tudsz kitalálni. –mondta Niall.

- Akkor jól van. azt hittem nem fog majd tetszeni. –túrtam hajamba.

- Pedig de. Nagyon is tetszik. – mosolygott.

- KÖSZI, KÖSZI, KÖSZII!!!! –szorosan magához ölelt.

- Szívesen. –én.

- Nem nézünk valami filmet? –kérdezte David.

- Jaj, csak ne horrort! –mondtuk egyszerre Zaynnel.

- Miért? –David.

- Mert tegnap vagy mikor marhára megijedtem. –mondtam. Erre Zayn röhögni kezdet.

- Te mit nevetsz? –néztem Zaynre.

- Csak azon, hogy amikor olyan jelenet volt, akkor hogy elbújtál. –röhögött tovább.

- Csak nem itt voltál te is? –emelgette szemöldökét Louis.

- Na, ez már megint összeboronál. –forgatta szemeit Eleanor.

- Igen. Én is itt voltam. –Zayn.

- Hogy érted, hogy összeboronál? –én.

- Úgy értem, hogy pl. jó múltkorában Niallt boronálta össze az egyik lány barátjával. –Eleanor.

Ezen nevetni kezdtem.  

- Na, jó akkor most mit nézzünk? –Harry.

- Nézzünk vígjátékot. –Liam.

- Oké. –mondtuk egyszerre.

- Van egy ötletem. Cseréljük ki Jake tv-jét a nappaliban lévő tévére. Na? –David.

- Oké. Akkor hajrá. –modtam majd elkezdtünk cserélni. A cserélés után csináltunk popcornt és leültünk a tv elé. Végül a Másnaposok 2 című filmet néztük meg. Istenem annyit nevettem. Amikor vége lett megnéztük a Szív Bajnokát. Azt nagyon szeretem. Amikor vége lett ennek is már fél7 volt.

- Na, mi megyünk is. –mondta Liam.

- Ne, már. Aludjatok itt. – David.

- Hát, nem is tudom. Nem nagyon szeretnénk zavarni. –Liam.

- Nem zavartok. –jött a nappaliba anyu. Úr isten Anyu itt volt?! O.o :D

- Lányok? –nézett Liam a két lányra.

- Mi maradunk. –álltak mellém a lányok.

- Oké. Srácok? – nézett a Liam a srácokra.

- Maradhatunk, de holnap suli. –Niall.

- Nem baj. Át szaladtok, a cuccotokért aztán jöttök vissza. –David.

- Oké. Akkor nem sokára jövünk vissza. –a srácok elmentek.

- Mi miben fogunk aludni? –nézett Danielle, Eleanorra.

- Hát, passz. –Eleanor.

- Én tudok adni nektek pizsamát. Habár nem teljesen pizsi csak egy trikó meg egy rövidnadrág. Az jó? –kérdeztem.

- Persze. –bólintottak egyszerre.

- Na, akkor gyertek fel. – intettem nekik. Felmentünk a szobámba. A lányok leültek én meg keresgélni kezdtem. Miközben a lányok érdeklődtek.

- Mona? Ez a Chris a barátod? –Danielle.

- Én is ezt akartam kérdezni. –Eleanor.

- Nem. Nem a barátom. Honnan veszitek? –kérdeztem

- Onnan, hogy most is vagy is, amikor itt voltak, becézgetett meg ilyesmi. –Danielle.

- Ja, ilyenkor ő hülyül. Nem tudom, mi értelme van ennek, amit ő csinál. –vontam vállat.

- Értem. Ti régi barátok vagytok Chrissel? –Eleanor.

- Igen. Nagyon is régi. –mondtam.

- Hogy érted, hogy nagyon? –Danielle.

- Úgy hogy már ovis korunk óta a legjobb barátok vagyunk. Ráadásul az anyukánk azok munka társak is és a legjobb barátnők. –mondtam.

- áh, értem. – Danielle.

- Na, tessék. Remélem ez jó lesz. –raktam ki az ágyra a trikókat és a rövidnadrágokat.

- Persze, hogy jó. Enyém lesz a fehér póló és a sötétkék nadrág. –stoppol Danielle.

- Akkor enyém a rózsaszín trikó és a piros nadrág. –vette el a ruhákat Eleanor.

- Öltözzetek át. Én lemegyek anyuhoz vacsit csinálni. –mondtam. Ők bólintottak egyet. Én lementem anyuhoz.

- Szia. Mit csinálunk vacsira? –kérdeztem.

- Tejbegríz. –mondta.

- Segíthetek? –én.

- Nem, Nem. – rázta a fejét.

- De miért? –vágtam szomorú arcot.

- Mert múltkor is, amikor te csináltad megégett a grízt. –mondta Anyu.

- Ja, igen. Azt tényleg bocsi. –nevettem.

- Lányok? –Anyu.

- Fent öltöznek. Adtam nekik pizsamát. –mondtam.

- Oké. –mondta Anyu és közbe csinálta a vacsorát.

- Figyu én megcsinálom a specialitásomat. Oké? –kérdeztem.

- A csodálatosan finom forró csokidat? –jött a konyhába David.

- Igen. Azt. –bólogattam.

Elő vettem egy fazekat és csinálni kezdtem. Anyu készen a vacsival és átvette a forró csoki keverését, ameddig én át öltözök. Gyorsan felszaladtam a szobámba. A két lány még mindig ott volt.

- Te olyan szép számokat írsz. –Eleanor.

- Csak nem elolvastátok? –néztem rájuk.

- De elolvastuk. Remélem nem baj. –Danielle.

- Nem, dehogy. –legyintettem egyet.

- És ezeket már elénekelted? – Eleanor.

- Igen. Azokat nézték meg a srácok, amikor mi a plázában voltunk. –mondtam.

Elő vettem a Miney egeret ábrázoló hosszú pólómat meg egy fekete pamut rövidnadrágot és bementem a fürdőszobámba átöltözni.

Én:

 

A fiúk is megérkeztek. Lementünk a lányokkal a nappaliba. Majd aztán nézni kezdtük a tv-t. Anyu hangjára figyelt fel mindenki.    

- Jöhettek enni! –kiáltott ki a konyhából.  

A két mindenevő, alias, David és Niall egy szem pillantás alatt a konyhába termett. Mi is kimentünk a konyhába. Leültünk mindannyian. Épp enni kezdtünk volna, amikor megszólalt Anyu telefonja.  

- Igen? Most? Jól van rendben. Megyek. Szólók neki. Szia! –ezeket mondta a telefonba miközben mi ettünk. Anyu lerakta a telefont és felénk fordult.  

- Ne haragudjatok, de a főnököm most hívott, hogy be kell mennem, dolgozni. Nem baj, ha itt hagylak titeket? –nézett ránk.  

- Nem, nem baj. El leszünk mi. –mondtam.  

- Rendben. Akkor én most megyek. Mona vigyázz az öcsédre! –mondta majd gyorsan felkapta a cuccait és már ment is.  

- Na, ízlik nektek? –kérdeztem.  

- Nekem nagyon. –Niall.  

- Niall neked mi nem ízlik? –nevetett Louis.  

- Haha…nagyon vicces. –Niall. 

- Szerintem mindenkinek ízlik. –Eleanor. 

Erre mindenki bólintott. 

- Mona! A specialitásodat mikor kapjuk meg? –David. 

- Milyen specialitás? –kérdezték egyszerre a többiek. 

- Mona forró csokija. Olyat senki nem tud csinálni, amilyet ő szokott. –David. 

- Na, erre kíváncsi vagyok. –Harry. 

Oda mentem a konyha pulthoz kiöntöttem a forró csokikat a bögrébe majd mindenkinek oda adtam a teli bögrét. 

- Hát, ez nagyon finom. –Louis. 

- Igen, nekem is nagyon ízlik. –Harry. 

- Örülök neki. –mondtam.  

Megvacsoráztunk majd mindenki átvonult a nappaliba. Videó játékoztunk, tv-t néztünk, aztán mindannyian felmentünk a szobámba. És hogy miért az én szobámba? Mert az a legnagyobb szoba a házban. Karaokeztunk is. Aztán olyan fáradtak voltunk mindannyian, hogy mindenki lefeküdt a szobámban aludni. Még David is átjött. Louis és Eleanor az egyik kanapén, Liam és Danielle a másikon, Zayn a kihúzható fotelben aludt, Niall és Harry a harmadik kanapén, David pedig befészkelte magát mellém az ágyba. Lekapcsoltam a lámpát mindenki jó éjt kívánt mindenkinek majd aludni tért mindenki...