9. Rész - Úr isten, késünk! o.O

"Sziasztok! Meghoztam a 9. részt is! Remélem az előző tetszett mindenkinek! ;)♥

Jó olvasást és komizzatok! :)

Puszi: Vivii"

"U.í.: Kérnék egy szívességet, de csak, ha lehet! :) Jelentkeztem a másik blogommal egy blogversenyre! (Blogom: Friendship, Łove And One Direction ) És azt kérni, hogy lájkoljátok a képet facebookon! (Kép linkje: https://www.facebook.com/photo.php?fbid=267035620106897&set=a.267035593440233.1073741830.266476600162799&type=1&theater ) Remélem nyomtok rá egy lájkot! :) ;)♥ Előre is köszönöm mindenkinek! :)♥

Még egyszer sok puszi nektek! ;)"

Reggel arra keltem fel, hogy a szemembe süt a nap. Ránéztem a telefonomra és akkor vettem észre, hogy hétfő van és már 15 percet késtünk a suliból. ÚRISTEN KÉSÜNK! Az oké, hogy mi meg ússzuk, de mi van Daviddel? O.o Engem anyu meg fog ölni. –gondoltam magamban. David felé fordultam, de nem Daviddel találtam szemben magam.

- Zayn?! –kiáltottam fel. Most mellékesen nem érdekelt, hogy mindenki alszik.

Ezért most egy directioner mit meg nem tenne, hogy Zayn Malik mellett keljen reggel. De én nem örültem neki. Vagy de? Mona! Miket beszélsz te itt össze-vissza?! Te hülye vagy térj magadhoz!

Erre mindenki felkelt. Felült mindenki, és minket néztek az ágyon.

- Mi van? –kérdezte álmosan.

- Te mi a frászt keresel mellettem? –kérdeztem.

- Őm, nem tudom. –túrt hajába.

- Mi az, hogy nem tudod? –háborodtam fel.

- Úgy, hogy nem tudom. Biztos alva jártam. –Zayn.

- Már megint? –szólt közbe Louis.

- Na, mindegy hagyjuk. De, ha te itt vagy akkor David hol van? –néztem körül. Ekkor rezgett egyet a telefonom. SMS-m érkezett. Elvettem a telefont az asztalról és megnyitottam a levelet majd olvasni kezdtem.

Üzenet:

Szia, Mona!

Hajnalban elkellett vinnem Davidet a focimeccs helyszínére, ami nem Londonban van. Szóval én, David -és még Judy is- elutaztunk Németországba. Sietünk haza! Tudom, hogy késni fogtok a sulból, de ha túl sokat késtek, akkor inkább már be se menjetek, mert te is leleszel szúrva. Beszéltem az igazgatóval, mert gondoltam arra, hogy túl sokat fogtok késni. Így megkértem, hogy törölje ki nektek a hiányzást. Vigyázzatok magatokra! Jók legyetek! Max. jövhéten megyünk haza! Ha valami van, értesíts engem! ;))

Puszi: Anya!

Elolvastam a levelet majd visszaírtam.

Üzenetem:

Szia, Anyu!

Köszönöm, hogy beszéltél az igazgatóval. Vigyázunk magunkra és jók leszünk! És ha van valami egyből értesítlek. :D Vigyázzatok magatokra. Sok sikert Davidnek. Mond meg neki, hogy a srácokkal szurkolunk neki 1000-rel. Puszi: Mona!

Elküldtem az üzenetet és elraktam a telefont.

- Gyerekek! Elvileg nem suliba kéne már lennünk? –nézett az órára Niall.

- Elvileg igen. –mondtam.

- Akkor készülődjünk. –pattant Niall.

- Minek? Már semmi értelme. –vontam vállat.

- Hát, de.. –Niall.

- Anyu az előbb küldött üzenetet, hogy beszélt az igazgatóval, hogy törölje ki a mai napi hiányzásainkat. Így olyan lesz majd, mintha mentünk volna suliba. –mondtam mosolyogva.

- Ez, de jó. Nem lehetne ilyet minden nap? –kérdezte Harry.

- Nem. –vágtam rá.

- Oké, oké. Én csak kérdeztem. –védekezett Harry.

Felkelt mindenki onnan ahol épp feküdt majd mindannyian kimentünk a konyhába. Felraktam a kávét főzni, Danielle tojásrántottát csinált, Eleanor pedig meleg szendvicseket. A srácok leültek az asztalhoz. Mindenkinek megcsináltam a kávét majd oda adtam mindenkinek. Eleanor kirakta egy nagy tányérra a szendvicseket, Danielle mindenki tányérjára rakott rántottát majd mindenki enni kezdett.

- Őm, Mona? –nézett rám Harry.

- Mondjad. –én.

- Tudnál nekem forró csokit csinálni? Mert én kávét nem iszok. –kérdezte kedvesen.

- Jaj, persze. –mondtam.

Felálltam az asztaltól és oda mentem a konyhapulthoz. Gyorsan összedobtam a forró csokit majd leraktam Harry elé a bögrét.

- Tessék, Harry!- mondtam majd leültem.

- Köszönöm szépen. –köszönte meg.

- Mit csinálunk ma? –kérdezte Eleanor.

- Én ma fotózásra megyek. – mondtam.

- Csak nem modellketsz? –kérdezte Eleanor.

- Nem. Én vagyok a fotós. –nevettem.

- Júj, az tök jó. És mikor mész? –Danielle.

- Délután. De addig nem tudom mit csinálok. –ráztam a fejem.

- Majd elkísérhetünk? –kérdezte Danielle.

- Őm, persze. De én még ilyen fotós suliba járok, úgyhogy ez a mai fotózás nekem egy házi. És ehhez a házihoz kéne valakit fényképeznem is. –mondtam.

- Mi szívesen megyünk modellnek. –szólalt meg Louis.

- És én is szívesen modellkedem, ha kell. Amúgy kéne egy jó kép. –nevetett Danielle.

- Jaj, köszi. –mondtam.

Megreggeliztünk majd bementünk a nappaliba és tv-zni kezdünk.

- Mi lenne, ha elmennénk sétálni? –Danielle.

- Ez egy jó ötlet. – Liam.

- Menjünk a parkba. – Eleanor.

- Oké, akkor mi megyünk, haza elkészülődünk és nem sokára jövünk vissza. –mondta Harry majd el is tűntek.

Én felmentem a fürdőbe lezuhanyozni aztán felvettem valami kényelmes cuccot, de mivel hideg volt próbáltam vastagon öltözni ezért kötött cuccot is vettem magamra.

Én:

Gyorsan felöltöztem majd lementem a konyhába. Elmosogattam és épp, ahogy végeztem vele, akkor csöngettek.

- Megyek! –kiáltottam.

Oda mentem az ajtóhoz kinyitottam és a srácok álltak ott a két lánnyal együtt. Magamhoz kaptam a táskám majd becsuktam a ház ajtaját és már mentünk is sétálni. Sétálás közben összefutottunk Joeval, Adammel és Chrissel, de ők hamar leléptek. Aztán találkoztam Bonieval, Ashel és Lucyval. Épp vásárolni mentek. Beszélgettünk aztán rohantak is. Mi oda értünk a parkhoz. Leültünk a fűre és úgy mond ask fm.-et tartottunk.

- Na, szóval. Mi kérdezünk, te pedig válaszolsz. Oké? –Louis.

- Oké. –bólintottam.

- Voltál már Magyarországon? –tette fel az első kérdést Harry.

- Igen voltam. –feleltem.

- És milyen? –Danielle.

- Csodálatok. Majd ha eljön a téli szünet, akkor elmehetünk és megmutathatom. –mondtam.

- Őm, hány éves vagy? –Louis.

- Louis! Ezt kérdezted már tőlem. De amúgy még mindig 18 vagyok. –röhögtem.

- Mikor töltöd be a 19-et?-Liam.

- Január 13. –án. –mondtam.

- Az, de durva. –nézett Zaynre, Louis.

- Miért? –kérdeztem.

- Mert Zaynnek meg egy nappal előbb van, mint neked. –mondta Louis. Erre Zayn csak bólogatott.

- Akkor legközelebb együtt tartjuk a szülinapunkat. –nevettem.

- van Kövi kérdés? –néztem körbe,

- Van. Még pedig az, hogy miért utáltál meg minket. –Niall.

- Hát az ugy volt….-kezdtem mesélni. A sztori ugyan az, amit nektek meséltem. Ezért nem is részletezem, hogy mit mondtam a srácoknak.

- De most már szeretsz minket? –kérdezte Louis.

- Igen. –mosolyogtam.

Kb. így ment ez az egész. Addig, amíg fel nem tette az utolsó kérdést Danielle.

- Nem kéne már mennünk a házi feladat elkészítéséhez? –Danielle.

- Basszus, de. –csaptam a homlokomra. Felálltunk majd siettünk hozzánk. Bementünk a házba én összeszedtem a fotózáshoz a cuccaimat és már mentünk is a helyszínre. Most Eleanor nem akart szerepelni és a srácok is azt mondták, hogy most ők is kimaradtak így csak Danielle maradt. Bementünk a stúdióba. Mindent beállítottam, Danielle és Eleanor kiválasztották a megfelelő ruhát majd kezdődött is a fotózás. Kb. 2 képet csináltam.

Képek:

- Úristen ezek a képek nagyon jók lettek. Te nagyon ügyes vagy. –dicsért meg Danielle.  

- Köszönöm. –mondtam.
- Na, és most mit csinálunk? –kérdezte Harry miközben én pakoltam össze a cuccaimat.

- Menjünk enni! Marha éhes vagyok. –simogatta hasát Niall.

- Már megint? –forgattam szemeimet.

- Igen. Már megint. Éhes vagyok asszony, éhes! –rázta meg a vállam.

- Oké, oké. Felfogtam. –mondtam.

- És hová menjünk enni? –kérdezte Liam.

- Menjünk pizzázni. –mondtam.

- Igen. Már úgy is rég ettem pizzát. –simogatta állát Louis.

- Most ez mi? –mutattam Louisra röhögve.

- Hát, ez. –nevetett El.

- Menjünk hozzánk és akkor még egy filmnézés is benne lehet. Na? –Liam.

- Ez jó ötlet Leeyum. – Louis.

Eljöttünk a fotózás helyszínéről majd egyenesen a srácokhoz mentünk. Ám amikor beértünk a házba eszünkbe jutott, hogy a filmezéshez kell popcorn is.

- Na, ki megy popcornt vásárolni? –nézett körbe Liam.

- Én nem. –mondta Harry miközben a telóját nyomkodta.

- Én sem. –rázta a fejét Louis.

- Én viszont elmegyek. –mondtam.

- És én is. –mondta a mellettem álló Zayn.

- Oké. De, ha már popkornért is mentek, akkor vegyetek üdítőt is. Oké? –Liam.

- Rendben. –mondtuk egyszerre Zaynel majd el is mentünk. Mivel minden kisbolt zárva volt, ezért elmentünk a Tescoba. Szerencsére az nyitva volt. Zayn leparkolt a Tesco parkolójában majd egyenesen az áruházba mentünk.

- Szóval. Akkor kell vennünk üdítőket meg popcornt? –néztem kérdően Zaynre miközben toltam a bevásárlókocsit.

- Őm, igen. –mondta mosolyogva.

- Min mosolyogsz ennyire? –kérdeztem. Én is elmosolyodtam.

- Csak azon, hogy múltkor eljöttünk vásárolni és pont itt hanyatvágódott Louis. –mesélte nevetve.

- Úristen. Szegény. És nem ütötte meg magát nagyon? –kérdeztem.

- Nem, szerencsére nem. –mondta.

- Akkor jó. –mondtam.

- Őm, mikor mész legközelebb Magyarországra? –kérdezte Zayn.

- Téli szünetben. Minden téli szünetet ott töltöm. –mondtam.

- Áh, értem. –bólintott egy nagyot.

- Kérdezhetek valamit? –én.

- Persze. Kérdezz csak. –mondta.

- Oké. Szóval miért kell suliba járnotok? –kérdeztem.

- Mivel magán tanulók voltunk ezért lazán vettük a tanulást. A menedzserünk szerint túl lazán. Így azt mondta, hogy menjünk iskolába. –mesélte.

- Értem. –én.

- A tesóid közül kihez állsz a legközelebb? –Zayn.

- David. Mindenki azt mondja, hogy olyan nincs. Pedig van. –nevettem.

- És te? Tudtommal neked sem 1 testvéred van. –néztem rá miközben pakoltam be a popcornokat a kocsiba.

- Doniya . Vele mindig mindent megosztok. Mindent tud rólam. –mesélte.

- Amúgy kinek van a legtöbb tesója? –kérdeztem.

- Őm, hát ha a lányokat és téged is beleszámítunk akkor Te és Louis vagytok a dobogósok. –nevetett.

- Hát, igen. Nekem elég sok tesóm van. –mondtam.

- Nem is. Csak 4. –Zayn.

- Ja, ami kitesz vagy 40-et. –mondtam röhögve.

Oda értünk az üdítőkhöz és válogatni kezdtünk.

- Na, mit vegyünk? Coca Colát, vagy Pepsit? –néztem Zaynre.

- Hát, nem tudom. Vegyük meg mind a kettőt. Meg vegyünk Fantát, ásványvizet, Narancs levet…-sorolta miközben csak rakta és rakta az üdítőket a kocsiba.

- Oké, ennyi elég lesz. –nevettem.

- Bombát kérsz? –nézett rám.

- Nem köszi. –ráztam a fejem.

- Hát, oké. Én azért veszek magamnak. –mondta majd levett a polcról egy kisdobozos bombát.

- Akkor mehetünk a kasszához? –néztem rá.

- Persze. –bólintott.

Odamentünk a kasszához és kifizettük az üdítőket meg a popcornokat majd kijöttünk a Tescoból. Bepakoltunk a kocsi csomagtartójába majd beszálltunk a kocsiba és mentünk a srácokhoz. Út közben dugóba kerültünk.

- Áh, hát ezt nem hiszem el. –idegeskedett Zayn.

- Nyugi, majd kijutunk innen. –mondtam.

Zayn kibontotta a Bombáját és inni kezdte. Aztán felém fordult.

- Biztos, hogy nem kérsz? –Zayn.

- Nem, köszi. –mondtam.

- Na, csak egy kortyot. –kérlelt.

- Jól van, oké. De ha túlságosan felpörgök az a te hibát lesz. –mutattam rá.

- Jól van, jól van. –nevetett majd oda adta a dobozt én pedig ittam belőle egy kortyot.

- Amúgy még mindig nem értem, hogy hogy kerültél te az ágyamba. –mondtam.

- Mondom, hogy alvajáró vagyok. –mondta.

- Mióta vagy alvajáró? –kérdeztem.

- Nem tudom. Ez nekem olyan, hogy egyszer van, egyszer nincs. –mesélte.

- Akkor nem vagyok egyedül. –sóhajtottam.

- Miért te is az vagy? –Zayn.

- Igen. És sok kínos dolog történt ez miatt. –mondtam.

- Na, mesélj rá érek. –fordult felém.

- Hát volt egy olyan, hogy épp karácsonyoztunk és éjszaka, amikor már mindenki aludt én az alvajárásom miatt kimentem a kertbe ahol hozzá teszem TÉRDIG ÉRŐ HÓ volt, és hát, levetkőztem egy száll fehérneműbe majd elkiáltottam magam, hogy boldog karácsonyt mindenkinek. –meséltem.

- Na, neee. –röhögött Zayn.

- De ezt ne mond el senkinek. Oké? –én.

- Rendben nyugi. Nem mondom el. De azért én ilyet soha nem csináltam. –Zayn.

- Jó neked. –mondtam.

- Am, kérdezhetek valamit? –nézett rám Zayn.

- Kérdezz. –ültem fel az ülésen.

- Van barátod? –kérdezte.

- Nincs. –mondtam.

- És már volt? –Zayn.

- Igen volt. 1 évig tartott, de aztán ő megcsalt ezért szakítottam vele. –meséltem.

- Sajnálom. –mondta majd megölelt.

- Nincs miért. –vontam vállat.

- És neked van barátnőd? –kérdeztem.

- Nincsen. – rázta fejét.

- Értem. –én.

Egyszer csak megszólalt a telefonom.

*Telefonbeszélgetés*

- Háló tessék? –szóltam a kagylóba.

- Szia, Mona. –köszönt bele Louis halkan és kedvesen.

- Mondjad. –én.

- MÉG IS HOL A FRANCBAN VAGYTOK GYEREKEK? –ordított a telefonba.

- Ne, ordíts már vele! –vette el tőlem a telefont Zayn.

- Amúgy dugóba kerültünk. –mondta Zayn.

- Ja, oké. –higgadt le Louis.

- Na, szia!-köszönt el Zayn majd letette a telefont és át adta nekem.

- Nézd, Zayn már el is indult az a sok kocsi. –mutattam az útra.

- Jaj, jó hogy szólsz. –mondta majd a vezetni kezdett.

Tényleg nagyon sokáig voltunk a dugóba, mert kb. 4 órakor értünk a srácokhoz. Bementünk a házba és Niall abban a szent pillanatba kivette a kezemből a popcornokkal teli szatyrot majd futni kezdett a konyhába.

- Jó, hogy haza értetek. –mondta Louis.

- Szépen lekiabáltad a fejem. –vágtam hozzá.

- És most haragszol rám? –kérdezte.

- Igen. –mondtam.

- Ne haragudj rám Mona, nem direkt volt. –mondta majd megölelt.

- Amúgy nem haragszom. –mondtam.

- Akkor oké. –Louis.

- Na, menjünk filmet nézni. –kiáltott Harry.

Mindannyian bementünk a nappaliba és nézni kezdtünk egy filmet. Filmnézés közben pizzát rendeltünk. Egyszer csak csöngettek.

- Megyek! –kiáltottuk egyszerre Zaynnel majd egymásra néztünk.

- Én előbb oda érek. –mondtam.

- Nem, mert én előbb oda érek. –mondta.

Egyszerre felpattantunk a kanapéról és futni kezdtünk az ajtóhoz. Én már előbb oda értem, de amikor nyitottam az ajtót valaki hátúról megragadott és hátra húzott. Vagy is inkább magához húzott majd csikizni kezdett.

- Ne, Zayn. Hagyj békén. –nevettem.

Az ajtót kinyitottam és a mosoly lefagyott arcomról. Zayn pedig abba hagyta a csikizést.

- Wesley?! –néztem az előttem lévő fiúra.

- Mona?! –mondta.

- Add a pizzát és takarodj! –vágtam hozzá bunkón. De nem érdekelt. Megérdemli. ;)

- De, de. –dadogott.

- A pizzát. –mutattam a pizzára.

- Zayn légyszi add oda a pénzt. –néztem a mögöttem álló srácra.

- Oké. –mondta majd a zsebébe nyúlt és át adta a nekem a pénzt.

- Csak nem új barátod van? –nézett végig Zaynen majd rám nézett.

- Nincs semmi közöd hozzá. –mondtam.

- Tessék itt a pénz. –dobtam hozzá majd kivettem a kezéből a pizzát és rácsaptam az ajtót.

- Ez meg mi volt? –nézett rám Zayn.

- Majd elmesélem. –mondtam.

- Itt a kaja! –kiáltottam a nappaliba.

A többiek bejöttek a konyhába majd enni kezdtünk.

- Kérsz rá ketchupot? –kérdezte Zayn.

- Igen köszi. –mondtam majd oda raktam a tányéromat. De az a ketchup sajnos nem a pizzán landolt, hanem rajtam.

- Basszus Zayn. Mit csináltál? –néztem rá.

- Ne haragudj. Nem direkt volt. sajnálom. –Zayn.

- Semmi baj. De most mit csináljak? –én.

- Adok neked egy pólót. –mondta Dani majd felállt és felment az emeletre aztán visszajött.

- Tessék, itt a póló. Vedd fel. –nyujtotta nekem.

- Köszönöm. –mondtam. Felálltam és felment a fürdőbe, rendbe szedni magam. Ahogy át vettem a pólómat már mentem is le a többiekhez.

- Tényleg bocsi. Nem akartam. –Zayn.

- Jól van. semmi baj. – mondtam mosolyogva.

Egyszer csak üzenetem jött. Elő vettem a telefont és megnéztem.

Üzenet:

Szia, Húgi!

Ma beszéltem az igazgatóval és azt mondta, hogy nekem elkell mennem az osztályommal a gimnasztika versenyre. Tudod, amit mindig mesélek neked. Na, szóval csak ennyit szerettem volna mondani. Bocsi, hogy ott hagylak Jakevel a váladon, de muszáj. Nem mondhatok nemet, ezt te is jól tudod. Majd még hívlak! Lakáskulcsot viszek magammal. Amikor haza jössz már nem találkozunk! Én akkor már a repülőtér felé megyek. Max. 2 hét múlva megyek haza! Szólj anyának is légyszi! ;) Köszike! Puszi: Molly.

U.í.: Képzeld Rómába megyünk! :D

Végig olvastam az üzenetet és egyből arra gondoltam, hogy hogyan fogom kibírni Jakevel ezt az 1 hetet. Hát az tuti, hogy borzalmasan… Visszaírni már nem írtam vissza. Elköszöntem a fiúktól majd haza sétáltam. Beértem a házba majd felmentem a szobámba ahol Jake feküdt az ágyamon.

- Jake szállj le légy szíves az ágyról. Tudod, hogy nem szeretem, ha cipőben tartózkodnak a szobámban. –mondtam nyüglődve.

- De, hát te is cipőben vagy. –mutatott a cipőmre.

- De én megtehetem. –mondtam.

- Oké, oké. –mondta majd levette a cipőjét és kidobta a folyosóra.

Levettem a cipőmet kivettem a pizsimet a szekrényből majd besétáltam a fürdőszobámba és lezuhanyoztam. Felvettem a pizsimet majd kisétáltam a fürdőből és egyenesen Jake mellé dőltem az ágyba.

- Csak nem ki vagy fáradva? –kérdezte nevetve.

- Igen Jake. Ki vagyok fáradva. Ráadásul találkoztam Wesleyvel is. –mondtam.

- Juj, azzal a köcsöggel? Úristen, ha én ott lettem volna nem álltam volna jót magamért. –idegeskedett Jake.

- Semmi értelme ennek, hogy itt töröd az ujjaidat idegességedben. –ráztam a fejem.

- És mit csináltál vele amikor találkoztatok?-Jake.

- Semmit. – mondtam.

- Őm, oké. –Jake.

- Tudtad, hogy Molly nem lesz itthon 2 hétig? –néztem fel Jakere.

- Igen tudtam. Úgyhogy ketten leszünk baba. –mondta nevetve.

- Mióta lettem neked Baba? –ráncoltam össze homlokom.

- Nem mindegy? –kérdezett vissza.

- Áh, hadjuk. –legyintettem egyet.

- Na, én megyek, mert látom nagyon fáradt vagy. –állapította meg Jake.

- Jó megállapítás Mr. Wilson. –mondtam unottan. Nem hiszem el, hogy eddig nem vette észre.

- Haha…Na szia. Jó éjt! Jó legyél. –köszönt majd nyomott a homlokomra egy puszit és kiment a szobámból.

Bebújtam az ágyba, magamra oltottam a lámpát és kifordultam a teraszajtó felé. Sokáig bámultam a csillagokat az égen. Annyira néztem a sok csillagot, hogy elnyomott az álom...